Bemutatkozás

Imádok utazni, új tájakat, ízeket és kultúrákat felfedezni.
Gyerekkorom óta lehetőségem nyílt hol hosszabb hol rövidebb időt távoli országokban eltölteni, és azóta is folytonos mehetnékem van (országhatár átlépési kényszernek nevezem). Az utazások során nagyon szeretem megismerni a helyi piacokat, éttermeket, kipróbálni a különlegességeket.
Saját konyhámban is szívesen kísérletezem és aktív tagja vagyok a Nők Lapja Konyha magazin főzőcsapatának. Imádom az ezzel járó sürgést, forgást, fotózást.
A blogomban saját receptjeim mellett, utazásaim során szerzett gasztronómiai tapasztalataimat szeretném megosztani másokkal is.

2009. november 20., péntek



Flambirozott kacsacombok konyakos körtepürével
Hozzávalók 4 személyre:
4 kacsacomb
1,5 dl konyak
3körte (kompótból is készithető)
Só, frissen őrölt bors
Reszelt szerecsendió
A kacsacombokat megtisztogatjuk, megmossuk és leszárogatjuk. Megsózzuk, tekerünk rá frissen őrölt borsot, és fólia alatt zsirlecsepegtetős tepsiben 200 fokon 1,5 órán keresztül sütjük. Ezután levesszük a fóliát, és még 30 percig sütjük, ezalatt a bőre is szép ropogósra sül. Közben a körtét pürésitjük egy kevés szerecsendióval, és egy evőkanál konyakkal izesitjük. Mikor elkészültek a combok tányérra tesszük őket, tálaláskor meglocsoljuk kevés konyakkal, és meggyújtjuk. Nagyon szép igy feltálalni a lángoló combokat. Sütőben sült burgonyatallérokat kináljunk mellé.
Csokis koszorú
A karácsony közeledtének egyik biztos jele, hogy Sophival elkezdjük szorgalmasan járni a lakberendezési áruházakat. Előkerülnek a Praktika magazin régi számai, kiterveljük milyen adventi koszorút készítsük, és egy pénteki estén némi forralt bor (és tescos kisperec) társaságában elkezdjük bütykölni a koszorúkat. Ritkán készítünk csak magunknak, általában a közeli barátok is leadják a kívánság listájukat. Éjfél felé rendszerint eldöntjük, hogy jövőre csakis magunknak csinálunk koszorút, de egy év pont elég idő arra, hogy következő adventig erről megfeledkezzünk. Idén rendhagyó módon egy nagyon szép édes, ehető koszorút készítettünk. Azért is, mert jelezni szerettük volna, hogy ez az év különleges olyan szempontból, hogy lassan egy éve dolgozunk a Nők Lapja konyhának, ami S. vezetése alatt szárnyal :-). Másrészt, igy nagyon sok barátunkat megkínálhatunk egy-egy szelettel...


Nagyon csokis koszorú

Hozzávalók:
20 dkg körtebefőtt
50 ml tej
1 evőkanál olaj
1 vaniliarúd kikapart belseje
18 dkg cukrozatlan kakaópor
13 dkg fehérliszt
1 evőkanál sütőpor
Fél evőkanál szódabikarbóna
30 dkg cukor
6 tojásfehérje
fél teáskanál só
A krémhez:
250 ml tejszin (30 százalékos)
18 dkg 50 % ét csoki
Gála csokis pudingpor
Csokilevelek és vörös áfonya a diszitéshez
A sütőt melegitsük elő 180 fokra. A körtéket pürésitsük össze botmixerrel. Adjuk hozzá a tejet, az olajat és a vaniliát, majd tegyük félre. Egy másik tálban keverjük össze a lisztet, a kakaóport, a sütőport, szódabikarbónát és egy fél teáskanál sót. A cukrot a tojásfehérjével verjük kemény habbá. Adjuk hozzá a körtepürét és keverjük el, majd adjuk hozzá a lisztes keveréket is, és keverjük simára. Öntsük a kivajazott lukas tortaformába, és süssük 30 percig. Közben készitsük el a krémet. Melegitsük meg a tejszint gőz fölött, majd olvasszuk meg benne az étcsokoládét, és keverjük simára. Mikor kicsit kihűlt keverjünk benne simára egy csokis pudingport. A kihűlt koszorút vonjuk be a krémmel és villával húzogassunk bele csikokat. Akkor szép, ha egy fatörzsre emlékeztet a külseje. Diszitsük a levelekkel és a vörösáfonyával, majd szitáljunk rá porcukrot. Tegyük pár órára a hűtőbe.

2009. november 17., kedd



A családunkban nagyon sok nyúlhús fogy, köszönhetően apukámnak, aki évek óta foglalkozik nyulászkodással. Remek tenyészete van, ahol nagy odafigyeléssel és gondoskodással foglalkozik az állatokkal. Az egyik legkedvesebb emlékem, amikor kiskorunkban húsvét táján, rendszeresen egy kisnyúl társaságában ébresztgetett minket. Megértem azokat akik túlságosan aranyosnak tartják a tapsifüleseket ahhoz, hogy ízletes pörköltek vagy sültek készüljenek belőlünk. Különösképpen akkor ha valaki olyan traumán esett keresztül, hogy ünnepi ebéd gyanánt éppen házi kedvencét kellett volna elfogyasztania. A "nem eszünk meg semmi olyat amit megsimogatunk" elve, nálunk úgy van érvényben, hogy "nem eszünk semmi olyat aminek neve van." Így például amikor meg kellett válni a szépkorúvá érett, állományt fenntartó Baksi névre hallgató baknyúltól, egyértelmű volt, hogy ő bizony sosem fogja egy recept hozzávalójaként végezni.
A nyúlhús azonban rendkívül ízletes és egészséges, zsír szinte alig van rajta, a húsa pedig nagyon finom rostú. Remek rántva, de gulyást, pörköltet, sülteket is készíthetünk belőle. Én legutóbb ezt a Kakukkfüves-póréhagymás sültet készítettem.

Kakukkfüves-póréhagymás nyúlsült

Hozzávalók 4 személyre:
4 nyúlcomb, vagy 2 comb és 2 gerinc darab
2 szál póréhagyma
3 gerezd fokhagyma
3 dl száraz fehérbor
3 dl tejszín
4 szál friss kakukkfű
10 dkg bacon szalonna
2 evőkanál liszt
só, frissen őrölt bors
A nyúlhúst megmossuk, és szárazra törüljük. Besózzuk, bedörzsöljük az összezúzott fokhagymával. A póréhagymákat karikára vágjuk és egy tepsi aljára szórjuk. Erre ráfektetjük a húsdarabokat. Szórunk rá kevés frissen őrölt borsot, és a kakukkfüvet. A húsdarabokra teszünk keresztbe egy-egy szalonna csíkot és meglocsoljuk a fehérborral. 180 fokon sütőben 60 percig, fólia alatt sütjük. Mikor elkészült kiemeljük a nyúlhúst, és a megmaradt fehérboros-póréhagymás szaftot besűrítjük a tejszínnel és 2 evőkanál liszt keverékével. Ízlés szerint sózzuk, és a hús mellé kínáljuk.

2009. november 16., hétfő

Ellenállhatatlan Cheesecake


Imádom a sajttortát, és tudom hogy sokan osztják e szenvedélyemet. Nem emlékszem mikor ettem először, de sokáig a Starbucks kávézóban készített volt a favorit. Egy idő után magam is elkezdtem kísérletezgetni elkészítésével. Rengeteg receptet végigolvastam, többet ki is próbáltam a kedvencemre azonban a Chili& Vanília blogjában találtam rá. Tökéletes állagú a sajtkrém, lágyan krémes, mégsem túl édes. Speculoos helyett én "Győri édes zabfalatok"-ból készítettem az alját. A sajtortával kapcsolatban mindig eszembe jut a Jóbarátok sorozat, Rachel és Chandler jelenetével.
Imádom...

No és akkor a recept:
25 dkg Győri zabfalatok keksz,darálva
12,5 dkg olvasztott vaj
70 dkg philadelphia krémsajt
15 dkg porcukor
1 citrom reszelt héja és fél citrom leve
1 dl tejföl
1 dl tejszín
2 egész tojás
3 tojássárgája
2 púpos tk étkezési keményítő
A sütőt melegítsük elő 180 fokra. A kekszet daráljuk össze, keverjük el az olvasztott vajjal és nyomkodjuk bele egy 23 cm átmérőjű, kivajazott kapcsos tortaforma aljába. Az alja kb. 1 centi vastagságú legyen, pohárral is lenyomkodhatjuk. Ezt, a sajtkrém elkészítéséig tegyük hűtőbe. A szobahőmérsékletű krémsajtot keverjük ki a tejföllel, porcukorral, tejföllel, citromhéjjal, citromlével, a tojásokkal és a keményítővel. (én korábban nem tettem bele keményítőt, de sokkal jobb vele az állaga valóban). A tortaformát jól tekerjük körbe fóliával, és öntsük bele a krémet. Az egészet tegyük egy mélyebb tepsibe, amibe öntsünk frissen forralt vizet úgy, hogy csak a tepsi feléig érjen. Így a vízfürdőben süssük a tortát 45 percig. Mikor kivesszük még kicsit remeghet a közepe, ez hűlés közben megszilárdul. Mikor kihűlt tegyük a hűtőbe, és addig hagyjuk bent, ameddig csak bírjuk.célszerű mondjuk egy fél napot pihenni hagyni.

2009. október 16., péntek


Tom Kha Gai - csípős kókuszos csirkeleves


A családommal hosszú ideig éltünk Ázsiában így közelebbről is megismerhettük a Távol-keleti gasztronómia világát. Helyi élelmiszerüzletekben és piacokon vásároltunk, utcai árusoktól vettük a kínai tojásos palacsintát, cukornádat ettünk és vietnámi limonádét ittunk. Ezek mind felejthetetlen emlékek. Családunkban például a mai napig legendásan magas a rizsfogyasztás mértéke. Jómagam heteken keresztül képtelen vagyok ráunni a kínai, vietnámi és thai fogásokra. Bár Thaiföldön nem éltünk, többször jártam ott és nagy rajongója vagyok a thai konyhaművészetnek. Az édes-csípős-savanyú ízek különleges kombinációi, a friss fűszernövények és hozzávalók mind csodálatosak. Legutóbbi látogatásunkkor a férjemmel közösen részt vettünk egy thai főzőtanfolyamon ahol a legismertebb fogásokat tanultuk meg elkészíteni. Szerencsére ma már itthon sem nehéz hozzájutni a különlegesebb fűszerekhez, bár azért igényel némi utánajárást. De sebaj, mert nagyon is megéri!


Tom Kha Gai – Thai kókuszos csirkeleves


Hozzávalók 2 személyre
25 dkg filézett csirkemell
400 ml kókusztej
3 dl húsleves
3-4 friss lime levél
4-5 szelet galanga gyökér
1 db thai citromfű
2 db friss chili paprika
1 gerezd fokhagyma
½ lime leve
1 ek. halszósz
15 dkg szeletelt gomba
2-3 szál friss koriander
A csirkehúst vágjuk csíkokra. A citromfűre klopfolóval csapjunk rá egy nagyot, így az illóolajok jobban érvényesülnek majd a levesben. A húslevest öntsük egy edénybe, forraljuk fel, majd alacsonyabb lángon adjuk hozzá a kókusztej felét. Tegyük hozzá a csirkehúst, a megtisztított fokhagymagerezdet, lime levelet, a galanga gyökeret és a gombát. A hús és a gomba is gyorsan megpuhul, ekkor adjuk hozzá a maradék kókusztejet és főzzük még 5 percet. Zárjuk el a lángot alatta, és ízesítsük a halszósszal, lime lével, korianderrel. A citromfüvet tálaláskor kiszedhetjük belőle, Thaiföldön azonban minden benne hagynak a levesben.
(Photo: Csillaganizs)

2009. október 14., szerda


Ököruszály leves - mert nem javul az idő
Ököruszály levesnek a marhafarokból készült levest hívják. Ez volt Krúdy Gyula kedvence és saját receptet is írt rá. Tartalmas, karakteres ízű, szinte már olajos leves készül belőle, különösen ha az előírásnak megfelelően kellő türelemmel főzzük több órán keresztül. Mikor a hús megpuhult a levest érdemes lezsírtalanítani és utána tálalni. Egyes verziókban a tálalás előtt még belefőznek egy kis pohár konyakot, sherry-t, vagy fehérbort. Én az alkohol nélküli verziót főzöm, íme a receptje:

Ököruszály leves palacsinta metélttel

1 kg marhafarok a csigolyáknál darabokra vágva
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1 zeller
Fél karalábé
1 kisebb fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 közepes burgonya
3-4 szem gomba
6-7 szem bors

Fél csokor petrezselyem
A Palacsintametélthez:
10 dkg liszt
1 tojás
2 dl tej
Csipet só
szódavíz
A húsdarabokat megmossuk és hideg vízben egy nagyobb edényben feltesszük főni. Mikor forrni kezd, és utána még tíz percen keresztül, leszedegetjük a habját, majd hozzáadunk néhány szem borsot, enyhén megsózzuk és nagyon alacsony lángon gyöngyöztetjük kb. 3 órán keresztül. Közben a leveszöldségeket megtisztítjuk, és felvágjuk. Egy óra után a leveshez adjuk a répákat, fokhagymát, hagymát, burgonyát, a karalábét, zellert. Mikor a hús már majdnem puha hozzáadjuk a petrezselymet és a gombát. A levét folyamatosan vízzel pótoljuk ha elfőtte, és ízlés szerint sózzunk utána. Akkor van kész, mikor a hús már olyan puha, hogy szinte magától leválik a csontról. Míg fő a leves a hozzávalókból sós palacsintákat sütünk, melyeket csíkokra darabolva kínálunk mellé. Karakteres ízű, nagyon finom leves. Másnapra kissé megdermedhet vagy bekocsonyásodik, ilyenkor a zsírját is könnyebb leszedni.
(Photo: Nők Lapja konyha)

2009. október 12., hétfő

Lélekmelegítő leves: orosz Scsí


Az orosz scsí leves az egyik nagy kedvencem. Az orosz konyhában nagyon népszerű étel, hétköznapokon és ünnepeken egyaránt szívesen fogyasztják. A káposztából készülő Scsi, a testet és a lelket is kellemesen átmelegíti, a maihoz hasonló kellemetlen időjárású napokon. Egyes orosz szakácskönyvekben több, mint 60 féle változata megtalálható. A hagyományos scsí kemencében készül, és nagyon lassan főzik, és egy kanál tejföllel, valamint rozskenyérrel kínálják. Íme itt egy általam kedvelt változata.


Scsí
Hozzávalók 6 személyre
50 dkg marhahús
50 dkg savanyú káposzta
10 dkg füstölt sonka
2 vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 szál sárgarépa
1 szál petrezselyemgyökér
1 evőkanál főzővaj
2 dl tejföl
3 babérlevél
8 szem fekete bors

A marhahúst kockára vágjuk és annyi hideg vízben feltesszük főni, hogy ellepje. Mikor felforr, leszedjük a habját és alacsonyabb lángon főzzük tovább. Hozzáadjuk a hagymát, fokhagymát, és a csíkokra vágott répaféléket. Eközben a savanyú káposztát egy kevés vajon és vízen megdinszteljük. Mikor megpárolódott hozzáadjuk a marhahúshoz, beletesszük az apró darabokra vágott sonkát, a babérlevelet, hagymát, borsot, sót és így az egészet addig főzzük, amíg minden puha nem lesz. Forrón, tejföllel kínáljuk.
(Photo: NL konyha)